Történelmi háttér
A pénz gazdaságunk nélkülözhetetlen kelléke. Hozzájárul a gazdaság folyamatos működéséhez, a szereplők közötti együttműködéshez, cseréhez. Központi szerepét több és többféle funkciója révén tölti be.
| fizetési eszköz |
felhalmozás, értékőrzés eszköze |
| forgalmi (csere) eszköz |
értékmérés, elszámolás eszköze |
A pénz, mint …
-
a fizetés eszköze:
időben halasztott fizetés, hitelnyújtás majd annak visszafizetését teszi kivitelezhetővé. -
a felhalmozás és értékőrzés eszköze:
az értékállósága és likvid jellege miatt alkalmas a vagyontartás és –képzés céljaira. -
a forgalom vagy csere eszköze:
az áruk és szolgáltatások forgalma által generált tranzakciók lebonyolítását teszi lehetővé. -
az értékmérés és elszámolás eszköze:
elengedhetetlen a termékek, szolgáltatások árainak meghatározáshoz és a csereügylet lebonyolításához.
Hazánk hivatalos fizetőeszköze több mint hét évtizede a forint. 1946. augusztus 1-én az elértéktelenedett pengő felváltása céljából vezették be. A forint váltópénze, századrésze a fillér lett, amely 1999-ig volt forgalomban; azonban ma is elszámolási egység.
Érdekesség, hogy 1946 augusztusában csupán néhány címlet került forgalomba, összesen ca. 355 millió értékben. Akkor a készlet 2, 10, 20 filléres, valamint a 1, 2, 5 forintos pénzérmékből; illetve a 10 és 100 forintos bankjegyekből állt. Az évek során a forint külalakja többször is módosult: 1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a Rákosi-, utána 1990-ig a Kádár-címer szerepelt a bankjegyeken. 1990-et követően kerültek forgalomba a köztársasági bankjegyek és pénzérmék. Az értéktelenedése miatt pedig új címletű bankjegyek és érmék bevezetésére is sor került.
A forint megnevezés a „florentinus” latin kifejezésből származik, amely Firenzére, a toszkán városra utal, ahol az első aranypénzeket verték a középkorban. A mai modern bankrendszer hagyományai, szabályai is az észak- és közép-itáliai városállamokból erednek (Velence, Firenze, Genova, Siena).
Bevezetésekor 1 forint = 0,07575 g arany értékével volt azonos, így egy kilogramm arany valamivel több, mint 13 000 forintot ért. Napjaink a forint már nem bír közvetlen aranyfedezettel, nem biztosított a közvetlen nemesfémre való átválthatóság.
A fizetőeszközök e típusát hitelpénznek nevezzük.
További érdekességek a forintról:
- 1946 év végére az aranyfedezeti arány meghaladta az egyharmadot.
- Kezdetben papírhiány volt, amelyet importtal igyekeztek enyhíteni. azonban idővel a bankjegyek papírjait Miskolcon gyártották a Diósgyőri Papírgyár, nyomtatásukat Budapesten a Pénzjegynyomda Zrt végezte.
- 1946 és 1999 között ötféle fillérérték volt forgalomban: 2, 5, 10, 20 és 50 filléres.
- Ezüstből verték az 1946-os és 1947-es ún. Kossuth 5 forintosokat, valamint 1992 és 1998 között a 200 forintosokat.
- Jelenleg a legnagyobb értékű, forgalomban lévő papírpénz a 20 000 forintos bankjegy.
- Forgalmi fémpénzek közül a legkisebb névértékű 2 fillér volt, az eddigi legnagyobbé 200 forint.
- 1993-tól 2008-ig nyolcféle címletű forintos (1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200) töltötte be a fémpénz szerepét, 2008-tól csupán hat.
- A forgalomból bevont fillér és forint címletek számítási egységként továbbra is alkalmazásban állnak.
- 2012. január 1-jétől az Alaptörvénynek megfelelően a pénzérméken Magyar Köztársaság körirat helyett Magyarország körirat szerepel.
Az elmúlt félévszázad során nem csupán a bankjegyek és az pénzérmék külalakja alakult át többször, hanem a technológia fejlődésének következtében a pénzügyi intézményrendszer és a kiszolgáló infrastruktúra is.
A számítástechnika, a hírközlés, az adatrögzítés vívmányai, az internet terjedése a készpénz-helyettesítők, az ún. elektronikus pénz mind gyakoribb használatát gerjesztik. Az elektronikus pénzek alkalmazásakor a pénzügyi tranzakciók bankjegy vagy érme nélkül zajlanak. Ekkor a fizetés egy elektronikus pénztárca, vagy pénzeszköz segítségével történik, amelyet leggyakrabban egy plasztikkártya testesít meg. Az elektronikus fizetést megelőzően vagy készpénz átadásával, vagy számlapénz átutalásával az elektronikus pénztárca feltöltése szükséges.
A készpénz-helyettesítők, az elektronikus pénz mind gyorsabb terjedését segíti az internet-penetráció, az ATM és a POS terminálok számának gyarapodása, a lakosság digitális és pénzügyi ismeretének bővülése. A tendenciával párhuzamosan a készpénzes ügyletek száma és volumene visszaszorul.